A rendszerváltást követően számos gyermek és ifjúsági szervezet alakult meg Magyarországon, céljaik között politikai, érdekképviseleti, képzési, szociális és szabadidős elemek egyaránt megtalálhatóak voltak. Ekkortájt alakultak az első városi diákönkormányzatok, diáktanácsok, illetve megyei diákönkormányzatokat tömörítő egyesületek. Az 1985-ös  közoktatási törvényt felváltó 1993. évi LXXIX. törvény újabb lendületet adott ennek a tendenciának, számos szervezet kezdett el a diákok jogainak és a diákönkormányzatok működésének segítésével foglalkozni. A 90-es évek második felében a Diákjogi Charta mozgalom és a diákjogi felülvizsgálati konferenciák jelentették azt a fórumot, ahol a téma iránt elkötelezett szervezetek, szakértők, politikusok találkozni és egyeztetni tudtak egymással.

1996 óta működik az Országos Diákjogi Tanács (ODJT), ahová a diákjogokkal is foglalkozó civil szervezetek összesen 6 főt delegálhatnak.  A 90-es évek végétől a településeken új feladatként jelent meg az ifjúság patronálása, számukra szolgáltatások nyújtása, ifjúsági iroda működtetése és ifjúsági referensek foglalkoztatása. Egyre inkább szükségessé vált tehát a diákjogi területen képzések megszervezése, fórumok és ismeretátadó konferenciák lebonyolítása és módszertani kiadványok eljuttatása a nevelési-oktatási intézményekbe, illetve a korosztályi érdekképviseleti szervezeteknek.

Ezekből a szervezetekből nőtte ki magát mára az a szervezetrendszer, amely a diákjogi szektor munkáját végzi. A közoktatási és az ifjúsági határterületen jelenleg mintegy 120-130 darab önálló gyermek-, diák- és ifjúsági szervezet működik. Tevékenységük egyrészt földrajzilag is elhatárolt, némelyik csak regionális, megyei szinten fejti ki hatását, míg mások az ország teljes területén jelen vannak, teljesítményük a tagok aktivitásától függően is ingadozik. Másrészről a szervezetek profilja eltér abban, hogy szabadidős programokat (pl. táborok), kulturális, vagy ismeretterjesztő (pl.: előadások), vagy szolgáltatási jellegű programokat (pl.: képzések, tanácsadás), vagy szakmai érdekképviseletet és lobby tevékenységet végeznek.

Ezen szervezetek 2005-ben kezdték el a diákjogi szektor alapjainak letételét egy tavaszi zebegényi konferencián. Azóta a szektor tagjai számos kérdésben egyeztettek, kialakították véleményüket, meghatározták saját korlátaikat, belevágtak saját stratégiájuk meghatározásába, fejlesztő, érdekképviseleti és tanácsadói szövetséget kötöttek egymással.